Zalaújlak község

Adatok

Régió: Nyugat-Dunántúl
Megye: Zala megye
Kistérség: Nagykanizsai kistérség
Lakosság: 134 fő
Terület: 9.64 km²
Népsűrűség: 13,9 fő/km²
Rang: község
Körzet hívó: 93

Fekvése

Zalaújlak a Zalai-dombság délkeleti részén, a Kis-Balatontól kissé nyugatra található. A zsákutcafaluba Csapi irányából érkezik az egyetlen bekötőút. Nagykanizsa irányából rendszeresen járnak autóbuszok ide.

Története

Zalaújlak első említése 1259-ből való. A középkorban a veszprémi káptalan zalamerenyei uradalmán fekvő jó földű település volt. Az 1530-as évektől a törökök sokszor pusztították és adóztatták a falut. 1560-ban a komáromi kapitány, később Zrínyi György vetett ki adót a falura. 1589-ben azonban a veszprémi káptalan visszakövetelte az értékes földű falut, ahol 1596-ban járó malom is épült.

A 17. században a falut a törökök, a komáromi, sőt a kaproncai vár katonái is többször kirabolták. Néptelenné azonban csak 1687-ben vált, amikor is a törökök felgyújtották. Kanizsa 1690-es visszafoglalása után azonban ismét betelepült, és lassú fejlődésnek indult még mindig a veszprémi káptalan tulajdonában. A magas adók, illetve a sűrű pestisjárványok miatt lakossága rossz körülmények közt élt, földjei megromlottak. Népességének nagy része szegényparaszt és zsellér volt. 1849-ben fellázadtak a földesúr ellen, ám felkelésük komolyabb eredménnyel nem járt. 1875-ben a káptalan erdejéből osztottak szét egy kisebb mennyiséget, azonban a 19. század végén Zalamerenye részeket csatolhatott le Újak határából, így az életszínvonal továbbra se nőtt.

A 20. században is lassú fejlődés és elvándorlás jellemezte, így lakossága mára az ötöde a korábbinak. 1959-ben kapott kultúrházat és mozit, 1957-ben pedig villanyt. Mára az infrastruktúra teljes, és a falu szép fekvése kedvez a falusi turizmus megtelepedésének.

Nevezetességei

Egry József (1883-1951) a "Balaton festőjének" szülőháza
Római katolikus templom
Ősgesztenyés

Következő községek

További községek